2022-10-24
Spányi György cikke a PAQS éves kongresszusáról.
Szeptemberen Szingapúrban a PAQS (Pacific Association of Quantity Surveyors) éves kongresszusán vettem részt.
Mit kerestem ott és tulajdonképpen ki is az a Quantity Surveyor?
A szingapúri konferencián az Európai Építési Közgazdászok Szövetségét (direkt fordítás, ami így kétségtelenül elég nyakatekerten hangzik), azaz a Construction Economist European Council-t (röviden CEEC) képviseltem, aminek jelenleg alelnöke vagyok.
A CEEC- nek 15 éve vagyok tagja, 6 éve Lengyel Balázs kollegámmal együtt. Ez egy olyan szakmai szervezet, amelyet számos európai ország építési költségekkel foglalkozó nemzeti szervezete, illetve, mivel nincs mindenütt országos szervezet (mint pl. Magyarországon sem), egyéni tagok alkotják.
Ennek a szakmának (mert a legtöbb országban ez egy akkreditált, elismert szakma) az elnevezése országonként eltérő: Construction Economist, Cost Expert, Cost Engineer, s mindenekelőtt a már említett Quantity Surveyor.
A gyökerek Angliából erednek, ahol a 19. század elejétől létezik a Quantity Surveyor mesterség. A Quantity Surveyor az építési költségekkel és szerződéses kérdésekkel foglalkozó, erre vonatkozó tanulmányokat végzett, pénzügyi specialista. Nagy Britanniában, Írországban és a Commonwealth országokban Quantity Surveyor kollégák szerepe, feladatköre és státusza nagyon hasonló.
Az ötvenes években, szintén Angliában fektették le a modern építési költség osztályozás/ csoportosítás alapjait, az ún. "elemental cost planning", azaz az épület-elemek szerinti költség osztályozási rendszerét. Ez a rendszer az elmúlt 50 évben világszerte uralkodóvá vált. Minden országnak megvan a saját, de egymáshoz nagyon hasonló költség csoportosítási rendszere, ami általában kötelező érvényű szabvány. Érdekes módon, Magyarországon a mai napig nincs erre vonatkozó rendszer (illetve most már van, de erről később). Megragadtunk az építési költségek munkanemenkénti csoportosításnál.
A CEEC-ben például egymás országainak szakmagyakorlási előírásairól és szokásairól, eltérő szabályozásáról beszélünk. Sok szó esik a képzésről, új technológiák bevezetéséről, s természetesen a BIM-ről. Vannak projektjeink, mint pl. az Office Cost Model, vagy a Residential Cost Model, amelyek keretében egy példa épület építési költségét minden ország egységes formában feldolgozza, majd az eredményt publikáljuk, s évente frissítjük. Nagyon fontos projekt volt az egyes országok építési költség osztályozási rendszereinek összehasonlítása, s ez alapján egy egységes európai rendszer létrehozása. Ezt a projektet ebben a formában befejeztük, mert a CEEC alapító tagként csatlakozott az egységes nemzetközi költség osztályozási rendszer, az "International Code of Measurement Standard", röviden ICMS-hez. Várakozásunk szerint az ICMS rövid időn belül világszabvány lesz. Miért is fontos ez? Ha pl. egy svájci gyógyszergyár külföldön üzemeket épít fontos, hogy azok költségei összehasonlíthatóak legyenek. Ha a költségösszesítést a kínai, a lengyel, a kanadai vagy a dél-afrikai projekten dolgozó mérnökök egyaránt az ICMS szerint készítik, akkor azok költsége egyszerűen összehasonlítható lesz, ha nem, akkor bizony az almát a körtével esete áll fent.
Az említett PAQS konferencián kiderült, hogy a csendes-óceáni országok (a térség óriási, gazdasági potenciálja hatalmas: Kína, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Indonézia, Kanada, hogy csak a főbb résztvevőket említsem) építési költségtervező mérnökeit ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint minket: technológiai forradalom, karbon lábnyom, BIM modellből mennyiségek kinyerése, inflációkövetés, munkaerő és alapanyag hiány, s azok szerződéssel történő követése, stb. Fontos téma volt a fent említett ICMS, amely 2. kiadása már tartalmazza a teljes életciklus költségét, a 3. kiadása a széndioxid kibocsátás meghatározását (ez utóbbi egyre több országban kötelező eleme a költség összesítésnek).
Befejezésül egy nagyon fontos hír:
Mióta a CEEC tagja vagyok intenzíven foglalkoztat a kérdés, hogy miért is nincs Magyarországon egy épület-elemek szerinti költségosztályozási rendszer? Nagy örömünkre szolgál, hogy már van, ráadásul egy olyan rendszer, amit cégünkön belül évek óta használunk! Lengyel Balázs a céghez történő belepése óta foglalkozik egy magyar viszonylatban jól használható építési költség struktúra kialakításával. A brit RICS rendszeren indultunk el, de a magyar piachoz történő alkalmazkodás érdekében sok mindent megváltoztattunk. A rendszert Balázs csiszolgatta, egyre jobbá tette, s be is vezettük azoknál a projekteknél, ahol szabad kezünk volt. Sok-sok lobbizás eredményeképpen két éve sikerült magunk mellé állítani Wéber Lászlót, a Beruházói Mesteriskola megálmodóját, aki aztán az ÉVOSZ felé terelt minket. Koji László, az ÉVOSZ elnökének sikerült meggyőznie az építőiparral is foglalkozó minisztérium illetékesét, hogy adjanak megbízást az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszerének kialakítására. Az ÉKTR egy évnyi munkával, több ország rendszerének kielemzésével, számos szakmai egyeztetés lefolytatásának eredményeképpen elkészült, az ÉVOSZ publikálta, s az ÉMI-hez került, akinek a feladata, hogy Építőipari Műszaki Irányelv, ÉPMI legyen belőle.
Az ÉKTR részletes rendszerének kidolgozása Lengyel Balázs érdeme, akinek Szegedi-Vasas Katalin kolléganőnk nagyon sokat segített. Munkájukat itt is szeretném megköszönni!
Nyilvánosságra kerültek az első konkrét információk a Lázár János miniszter úr vezette Építési és Beruházási Minisztérium állami beruházásokat szabályozó elképzeléseiről. Legnagyobb meglepetésünkre az általunk ismert javaslatban az szerepelt, hogy a költségeket az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszerében kell meghatározni!
Ez egy óriási szakmai eredmény, amire nagyon büszkék vagyunk!
Kapcsolódó tartalmak
